Anton Štefánek professzor munkája a Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő könyvsorozat, a Slovenská vlastiveda (Szlovák Honismeret) 3. köteteként jelent meg. A könyvsorozatban 1943 és 1948 között megjelent 5 monográfia (nyelv és irodalom, geográfia, néprajz, történelem, szociográfia) a szlovák társadalomtudomány úttörő jelentőségű, alapvető kézikönyvei.
A szlovákiai szociológia megalapítója, Anton Štefánek (1877–1964) gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, ahol aktívan bekapcsolódott a szlovák egyesületek munkájába. Publikációs tevékenységében T. G. Masaryk műveinek hatására a csehszlovák orientáció híve és élénken foglalkozik szociális problémákkal, valamint a nacionalizmus kérdésével és az aktuális politika elemzésével. Az első világháború előtti években tanulmányúton vesz részt Dániában és Németországban, Budapesten parlamenti képviselő és szlovák folyóiratokat ad ki, majd Szakolcán és Prágában újságszerkesztő. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után aktívan bekapcsolódik a közéletbe: parlamenti képviselő, 1929-ben oktatási és népművelési miniszter, főleg az oktatásügy és a népművelés szervezése terén tölt be fontos kormányzati funkciókat a 20–30-as években. 1937-től a pozsonyi egyetem szociológia professzora, 1945-ben a Szlovák Egyetem rektora, 1949-ben nyugdíjazták, 1950-ben politikai okokból megszüntették a szociológia tanszéket.
A szlovák szociológia fejlődésében a szociográfiának fontos szerepe volt. Hatására a Hlas és a DAV című folyóiratok köré csoportosuló diákok, valamint a szlovák egyetemisták egyesülete, a „Detvan“ és a magyar Sarló-mozgalom csoportjai végeztek szociográfiai felméréseket Szlovákiában az 1930-as évek elején. A fiatal szociológusok céltudatos felkészítése a szociográfiai kutató munkára a Štefánek által 1937-ben megalapított alkalmazott szociológiai tanszék tevékenységében valósult meg.
Anton Štefánek életcélja volt a szociológiát a szlovák nemzet és nép szolgálatába állítani, hogy az a nemzeti kultúra és a szlovák politika szerves részévé váljon. Ebben az értelemben éppen a szociográfiának pótolhatatlan szerep jutott, mert a társadalmat irányító szervek számára ismereteket, adatokat, elemzéseket szolgáltat. „Szlovákia szociográfiájának alapjai” című vaskos monográfia egy tudományos szintézis, alapvető kézikönyv, útmutató a szlovák társadalom további szociográfiai kutatásához. Egy olyan sokoldalú szociológiai munka, melynek tárgya a szlovák társadalom főbb szociális változásainak leírása a 19. század végétől a 20. század közepéig. A mű értékét növeli a korabeli Szlovákiáról összegyűjtött nagy mennyiségű empirikus anyag, sokrétű adathalmaz. A kialakuló szlovák szociológia legjelentősebb alkotása, melyet sajnos az 1950-es években született dogmatikus bírálatok miatt méltatlanul szinte elfelejtettek, így nem születhettek meg azok a munkák sem, melyek megírásához kitűnő módszertani alapokat kínált.
A könyv szerkezete, tartalomjegyzéke:
A szociológia és a szociográfia elméleti alapjai
Megjegyzések a statisztikáról, Monografikus kutatás Romániában, A szociográfiai módszer alkalmazása Szlovákia kutatásában
A társadalom szociológiai elemzése
A vidék jellege, Az értelmiség szociológiája, A bürokrácia szociológiája, Aktualizált hazafiság
Demográfia
Házasságkötések, Születések, termékenység, Kivándorlás,
Patográfia
Szellemi kultúra
Oktatásügy, népművelés, Az irodalom szociográfiája,
Szlovák bibliográfia
Tárgyi kultúra
Gazdasági hatások a nemzeti jellegre, A szövetkezetek
Szociológiája és szociográfiája, A lakosság foglalkozása
A középosztály
Nemzetiségi kisebbségek Szlovákiában
A szlovákiai nemzetiségi kisebbségek kulturális helyzete
A csehek Szlovákiában
A munkásság helyzete Szlovákiában
Utószó
Irodalomjegyzék, Személyi- és tárgyi mutató, Kartogram-
Mellékletek
Szerző: Végh László
Szóljon hozzá!