Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget ép ítünk Európai Unió
content top

Warning: file_exists(): open_basedir restriction in effect. File(/var/www/virtuals/eniton.eu/wp-content/blogs.dir/14/files/et_temp/ferko_svetom_SK-001-765110_120x120.jpg) is not within the allowed path(s): (/home/oc017300:/usr/share/pear) in /home/oc017300/www_root/wp-content/themes/sociography/epanel/custom_functions.php on line 660
Vladimír Ferko: Világgá, fiam világgá… Szlovák drótosok otthon és a világban

Vladimír Ferko: Világgá, fiam világgá… Szlovák drótosok otthon és a világban

Vladimír Ferko: Svetom, moje svetom… Slovenskí drotári doma i vo svete [Világgá, fiam világgá… Szlovák drótosok otthon és a világban]. Bratislava, Tatran, 1978, 333 o.

E drótos odisszea érdemes a történészek, néprajzosok, szociológusok figyelmére, hiszen nem egy szempontból kínálkozik mintául olyan jelenségek tanulmányozására, melyeket ez a vidék megélt, a lakosság természetes összetételének felbomlásától a jólét hirtelen megszűnéséig, majd az ezt követő gyors változás óta megállapodott életstílus alakulásáig és annak minden következményeiig. Ezekkel a szavakkal üdvözli a szerző Vladimír Ferko könyvének utószavában a mű magyarországi megjelenését.

Könyve korszakalkotó a szlovák szociográfiában, elsőként dolgozta fel teljes egészében a drótosmesterség történetét.

Az égbe nyúló Javorníky kopár völgyeiben és sebes folyású Kiszuca kietlen vidékén a fiúgyermekeket születésük órájában kenyérvető lapátra tették és kidugták az ablakon e szavakkal: világgá, fiam, világgá. Az ittenieknek világgá kellett menniük, hogy megkeressék kenyerüket. Drótosnak kellett állniuk, mert szűkebb szülőhazájuk nem tartotta el őket. A szlovákság kényszerű odisszeájának történetét írta meg Vladimír Ferko, aki maga is régi drótos dinasztia sarja, így a beavatott hitelével vallhat földijeiről, elődeiről. Könyve, melyben korabeli dokumentumok, visszaemlékezések, még élő szemtanúk elbeszélései, szépirodalmi szemelvények váltogatják egymást ipar- és művelődéstörténeti értekezés, etnográfiai és szociográfiai tanulmány, a szó igazi értelmében vett tudományos igényű és mégis olvasmányos tényirodalom.

Vladimir Ferko, a tapasztalt prózaíró és újságíró egy jellegzetesen szlovák témát dolgozott fel – a drótosok történetét. Azoknak az embereknek a történetét, akik bátran vágtak neki a nagyvilágnak oldalukon egy köteg dróttal mindenféle nyelvismeret nélkül. Ők voltak azok, akik a legmesszebbre jutottak a nagyvilágban, bejárták az összes lakott földrészt, hogy évekkel később hazatérve szülőfalujukban kamatoztathassák a világban szerzett tapasztalataikat és tájékoztassák az otthoniakat a világ dolgairól. Európa néhány országában az a leegyszerűsített kép alakult ki a szlovák drótosokról, hogy ők csak amolyan vándorló szerzetek, részben iparosok, részben koldusok. Azt sokkal kevesebben tudják, hogy létezett egy másik rétegük is, akik külföldön megtelepülve valóságos kis drótos műhelyeket, később valódi gyárakat hoztak létre, és akik időnként még pénzveréssel is foglalkoztak. Műhelyeket tartottak fenn Lengyelországban, Németországban, Svájcban, az Osztrák–Magyar Monarchiában és még Amerikában és Ausztráliában is, bizonyos feljegyzések szerint még a Tűzföldre is eljutottak.

Ferko könyve minden egyes fejezete betekintést nyújt a drótosok ma már gyakorlatilag kihalt mesterségébe és világába. Külön fejezeteket szentel a drótos családok egyedülálló életstílusának, a legkisebb drótosok születésének és az ahhoz kapcsolódó babonáknak és népi hiedelmeknek. Könyvében leírja a mesterség kialakulásának történetét, amit ő a tizenhetedik századra tesz majd a végén a huszadik századi hanyatlást és a gyakorlati mesterség iparművészetté való átalakulását.

Monográfiája elején felsorolja a drótosok által gyártott tömkelegét, pl. a kulcstartót, fazékalátétet, kolbásztöltőt, különböző tölcséreket, tejmérőt, pipaszurkálót, egérfogót, tárolóedényeket és más olyan használati tárgyakat amiket a 19. században még nem ipari módon állítottak elő. Ebben a fejezetben említi az egyes mesterműveket is amiket a drótosmesterek az uralkodók számára készítettek, mint pl. azokat akik a cári palota tetejének bádogozását és díszítését vállalták, vagy azokat akik a csecsemő II. József számára ezüstdrótból bölcsőt készítettek.

Négy fejezetben állít emléket a drótosok külföldi vándorútjainak ahonnan gyakran csak húsz év elteltével tértek vissza, néhányan hihetetlenül gazdagon, de a legtöbben ugyanolyan szegényen mint ahogy annak idején elhagyták falujukat. Ezekben a fejezetekben említi a fiatal drótosinasokat és azok gyakran nehéz életét a külföldön megtelepedett drótosműhelyek tulajdonosainál, az ún. drótosgazdáknál. A legismertebb mesterek, mint például Imrich Dotčár, Alojz Kurucár, Štefan Hunčík, Pavel Ferdinand Ježišík, Jozef Holánik Bakeľ és Alexander Hozák is mint drótosinasok kezdték pályafutásukat még tíz éves koruk betöltése előtt.

 Fontosnak tartotta, hogy egy fejezetet szenteljen a drótosok alkoholhoz való viszonyulásának is valamint a józansági esküknek és egyleteknek. A drótosok mielőtt hosszabb vándorlásra indultak ünnepélyes fogadalmat tettek a templomban, hogy nem nyúlnak a pohárhoz, illetve bizonyos esetekben megállapították azt  a mennyiséget amit naponta elfogyaszthatnak.

 A szerző nagy figyelmet szánt a legendás régi mestereknek, velük egy-egy fejezetben foglalkozik, ezek általában még élő emberek visszaemlékezései alapján készültek. Ezek a visszaemlékezések gyakran népmesei motívumokat és túlzásokat is tartalmaznak. Ilyen például egy Bécsben élő drótos esete akit a legenda szerint I. Ferenc József kínált szivarral, mert hasonlóan viselte a szakállát.

 Foglalkozik a drótos alakjával a képzőművészetben és az irodalomban, a magyar kiadásban megjelent Szappanos Balázs rövidke tanulmánya, amelyben a magyar szépirodalomban felbukkanó drótos alakjával foglalkozik.

 A kötetet közel száz színes és fekete-fehér kép illusztrálja, ezek főleg a régi mestereket és a drótosok által készített tárgyakat ábrázolják.

A magyar kiadás 1985-ben jelent meg Vladimír Ferko: Svetom, moje, svetom című monográfiájának második kibővített kiadásának alapján fordította Nagy Judit.

A monográfia szerkezete és a könyv tartalomjegyzéke:

Világgá, kincsem, világgá
Egy kizárólag szlovák mesterség
Amikor a drótos messzi földnek nekivágott
A dzsarek
Drótosáruk
A drótosok és az alkohol
Milyenek voltak?
Drótoshitvesek
Házalók – vándormadarak
Drótosok Oroszországban
Drótosok Amerikában
Drótosok az Alföldön
Drótosok Csehországban
Szepességi drótosok
Jövedelem és kizsákmányolás
A drótosok nemzeti, társadalmi és osztályöntudata
Imrich Dotčár – a világosság ura
Alojz Kurucár – a titkos cári tanácsos?
Štefan Hunčík – a drótoskirály
Pavel Ferdinand Ježišík
Jozef Holánik Bakeľ – a drót művésze
Alexander Hozák – a forradalom tanúja
R. K. története
A hanyatlás korszaka
A Svetom szövetkezet
Drótosok a művészetben
A drótos alakja a magyar irodalomban
Akik folytatják
Visszatérések
Utószó

 Szerző: Végh László